26th Kutina Open

y

Szinte az egész Hunyadis csapat fáradtan érkezett Kutinába, a 26th International Kickboxing Cup Kutina Open elnevezésű versenyre, ahol közel ezer nevezés érkezett a megmérettetésre. Csapatunk egyik része még pénteken este célba ért, míg a másik része szombat hajnalban. A sors szeszélye és a rendezők szervezése révén késő délutánig kellett várni, míg Hunyadist láthattunk először a tatamin.

Lőrincz „Vadi” Nimród kicklight mérkőzése nyitotta számunkra az izgalmakat. Egy szlovén fiú jelentkezett kihívóként, de ebből csak a jelentkezés maradt meg, hiszen Vadink lemosta a tatamiról. Elejétől kezdve határozottan irányította a történéseket. Amikor támadott az ellenfél, akkor keményen megállította, és amíg az a sebeit nyalogatta, addig pörgette rá az ütéseket, rúgásokat a Hunyadis fiú. Nem maradt semmi kétely a végére, nyertünk. A második, bosnyák fiú egy jóval keményebb falat volt, mind erejét, mind technikáját nézve. Furcsán alakult a mérkőzés, mert ugyan fej-fej mellett haladtak, de néha megszaladtak a bosnyák fiú pontjai (nem értettük miért). Tartott ez egészen addig, amíg a második menet negyede is lement. Vadi akkor begyújtotta a rakétákat és szó szerint nem hagyta „élni” a másikat. Már csak két pont a különbség, már csak egy, de már csak 4 másodperc van hátra. Ebben a pillanatban Vadi egy skorpió rúgással fejbe találja a másikat. Ezzel eldőlt ..… gondoltuk mi ..… mert a kijelzőn a másik, aki nem csinált semmit, kapott pontot. Így második lett Vadi. Mi, nem értettük, mert mi láttuk a pontot.

Nimród jó két óra múlva állhatott megint tatamira, ezúttal lightban. Az első mérkőzése kemény csatát hozott, de Vadink jó kondija lévén hol ledarálta, hol lepontozta szlovén fiút, így a küzdelem egyértelmű végeredményt hozott. Következett a döntő. Nem volt ismeretlen az ellenfél, hiszen már játszottak együtt. Tudtuk, jó a lába a horvátnak, ezért ennek megfelelően alakítottuk ki a taktikát.

Egy fél menetig bírta az ellenfél és utána már csak az maradt a kérdés, hogy 100 vagy 110 pofont kap a mérkőzés végére. Gyönyörű siker, egy arany és egy vitatott ezüst.

Hagyó „Kis Tigris” Dorottya már sok mindent kipróbált ebben a sportban, például eleinte csak 10 kilóval nagyobbakkal küzdött, de a legprofibbakkal még nem játszott. Most sem így terveztük, hiszen a zöld övesek között akartuk látni, de a sors szeszélye és egy hiba miatt a profik között versenyzett. A sorsolás viszont kedvezett neki, mert mind az -50, mind az -55 kg-ban kiemelt volt. Egész nap vártuk, hogy sorra kerülhessünk, de „természetesen” pont akkor szólították őt, amikor Vadink második döntője zajlott. Hihetetlen balszerencse. Édesanyja sietett segítségére. A hirtelen előrehozott kezdés viszont úgy megzavarta Kis Tigrisünket, hogy nem tudott kellően ráhangolódni a meccsre. Sajnos, ez eldöntötte a küzdelmet.

A másodikban már az edző is mögé tudott ülni, de ott meg annyira jó ellenfelet kapott, hogy ott nem volt valós remény a győzelemre. De nézzük, mi történt. Dorottya mindent megpróbált. Elmozgott, támadott, viszont a másik mindenre tudta a megfelelő választ. Ennek ellenére hiába kapott nagyon pofont vagy rúgást Dorottya, olyat, ami még nekem is fájt, ő meg sem rezzent. Mint egy igazi szamuráj. A végeredmény ugyan nem volt kérdéses, de láthattuk sok olyan van ebben a lányban, ami sokaknak irigylésre méltó lehet. Nagyszerű helytállás volt, gratulálunk hozzá.

A többszörösen megfáradt csapat este, majdnem 10 órakor indult haza. Nem volt kérdés, a sofőrökön kívül, mindenki aludni fog.

Gratulálunk a szép eredményekhez, ami 1 arany és 3 ezüstérem formájában is megmutatkozott.

Hajrá Hunyadi!